Sokan kérdezik, hogy az ember:
- független az evolúciótól, vagy
- a része, és alkalmazkodik hozzá, vagy esetleg
- valami új dolgot hoz a fejlődésbe?
A kérdés azért is aktuális, mert a bolygónkon eléggé katasztrofális az ökológiai helyzet, és az emberi táradalom sem tűnik bölcsnek eléggé, és akár ki is pusztíthatja önmagát. Amennyiben vannak egy faj fennmaradásának általános evolúciós törvényei, úgy jó lenne ezeket nem áthágni, mert máskülönben az emberi faj is kihalhat.
Úgy tűnik, hogy az emberiség elég sok újdonságot hozott az evolúcióba, vegyük ezeket sorba.
Indirekt evolúció
Az emberek kezdetben a saját testükkel, szervezetükkel vettek részt minden valós folyamatban. Ha több erőforrás kellett, akkor többet és jobban vadásztak, halásztak, gyűjtögettek vagy dolgoztak a szűk környezetükben. A fejlődés során új lehetőségek nyíltak meg az erőforrások megszerzése előtt. Már távolról is beszerezhető az erőforrás, nem kell odamenni, vagy családtagokat odaküldeni, elég szolgáltatni valamit (pénzt küldeni) az ott élőknek (eladóknak), és megtalálni azokat (a kereskedőket), akik elhozzák a nekünk a termékeket. Nem kell saját családtagokkal, nemzetséggel elárasztani a világot, nem a szaporulat a fontos, elég, ha sok emberhez eljut a termék. A sok termék és a sok vevő a fontos. Helyettünk elég, ha termékünk utazik a vevőhöz, és az ellenértéke valamilyen közvetítőn keresztül eljut hozzánk. Erőforrásaink és potenciális hatalmunk így is növekszik.
Mentális modell és kétkörös evolúció
Az evolúció úgy működik, hogy kiszelektálja azokat az entitásokat (egyedeket és csoportjaikat, szervezeteiket), melyek nem alkalmazkodnak megfelelően a környezet kihívásaihoz. Egy populáció új egyedei egy kicsit mindig különböznek egymástól, ezért az alkalmazkodó képességük sem egyforma.
Az emberek behozták a gondolkodást az evolúcióba, melynek a jelentősége az emberi agy által létrehozott modellekben található. A modell egy informatikai, a környezetet lemásoló virtuális konstrukció, ezáltal a világ valós eseményei és fejlődése gondolatilag szimulálható. Egy környezeti kihívás és a mutánsok által az erre adott válaszok sikeressége nem évmilliók, hanem percek alatt megállapítható, és a tervezett objektum sikere vagy kudarca gyorsan kiderül. Mikor agyunk mentális modelljében elkészül a már jól teljesítő entitás, annak minden jellemzőjével együtt, akkor véget ér az első kör, a virtuális evolúció, mert létrejött egy megfelelő új entitás modellje. indulhat a második kör, melyben elkészítjük a mentális modell valós mását. Ekkor az új entitás a valóságban is találkozik a kihívásokkal, és ha jól terveztük meg, akkor túléli a megpróbáltatásokat.
Inkoherens evolúció
Amennyiben a mentális modell nem jó (pl. az ember téved), akkor az általa elképzelt világ nem pont olyan, mint a valós környezet. Ez sokszor elég komoly problémát okoz. A virtuális világunk és a valóság között ellentmondás, inkoherencia lép fel. Az inkoherenciát az ember a mások elleni küzdelmében tudatosan is felhasználja. Az ember bevezette a hazugságot, a becsapást, trükközést, a hitet az Univerzumba, így beindultak inkoherens, nem (fizikai) valóság alapú irreális folyamatok is.
Örökéletű tárgyak
A nem lebomló műanyagok megjelenése felborította az eddigi természetes ökológiai egyensúlyokat a Földön.
Klónozás
Megjelentek az egyforma biológiai egyedek, ami eddig nem történt meg a természetben.
Irányított öröklődés
A természetben a biológiai evolúció a véletlenszerű genetikai mutáción alapul, az ember ezt a folyamatot megváltoztatta. Ha van rá lehetőség, nem véletlenszerűen, hanem célirányosan változtatjuk meg a dolgokat, beleértve saját magunkat is.
Mesterséges élőlények és fajok megjelenése
A génsebészet megjelenésével olyan (sokszor az emberiségre káros) entitások jönnek létre, melyek a természetes evolúció során nem jelennének meg.
Az orvoslás fejlődése
Az orvostudomány sok olyan betegséget képes már gyógyítani, mely a múltban még biztos pusztulást jelentett a beteg emberek számára.
A fenti jelenségek hatása az evolúcióra
Az emberi kultúra fent említett vívmányai sok olyan törvényt sértenek, melyek az ember előtti evolúció alapjai. Törvények, amik sérülnek:
- Lassú fejlődés törvény, mert a kétkörös evolúció ugrásszerű változást jelent
- Koherencia törvény, mert nem működnek szabályozókörök az inkoherencia miatt
- Életciklus törvénye, mert nem bomlanak le műanyagok
- Mutációs törvény, mert a klónok azonos genetikájúak
- Véletlen mutáció törvénye, mert az irányított mutáció az nem véletlenszerű
- Szelekciós törvény, mert a beteg egyedek és génjeik nem szelektálódnak ki
- Fejlődés törvény, mert nem mindig a hatékonyabb/jobbik győz
A fenti törvények az evolúció alapjait jelentik, ezek hosszú távú, avagy jelentős megsértése a „hagyományos” evolúció keretébe nem férnek bele.
A fenti törvényeket tiszteletben kell tartanunk. Lassan kell fejleszteni, és a nem csak az objektumot, hanem a környezetét is. Mindig ütköztetni kell az új, tervezett dolgokat a valósággal, és csak a megfelelő teszt-eredmények elérése után szabad alkalmazni. Nem szabad örökéletű tárgyakat alkotnunk. Nem szabad feladni a kísérletezést, az intuíciót, a több változat elkészítését és kipróbálását. Többet kell költeni a betegség megelőzésére és általában a dolgok minőségére. Tiszteletben kell tartani a verseny-szabályokat, és nem szabad megengedni a korrupciót.
Úgy tűnik, hogy ha az emberiség nem változtat nagyon gyorsan a viselkedésén, akkor az evolúció az emberi fajt kiszelektálja, és az Univerzum történetének süllyesztőjébe taszítja.
Sas Tibor
2024.09.10.