Kedves Micimackó!
Ezt a kézikönyvet azért írtam, hogy még az olyan csekélyértelmű medvebocsok is megértsék, mint Te, hogy milyen egyszerű a Világmindenség. Nagyon kevés és egyszerű dolgot kell csak megérteni.
Volt egyszer (állítólag) egy Nagy Bumm több, mint 13 000 000 000 (13 milliárd) évvel ezelőtt. Akkor kezdett fejlődni az Univerzum, a világ, ami körülvesz bennünket, és amiben élünk. Most leírom azokat a dolgokat, amik ezt az Univerzumot kormányozzák.
Dialektika
A dialektika azt jelenti, hogy olyan nincs magában, hogy Valami. Ha egy világban van Valami, akkor olyan is van benne, hogy Másvalami (ami a Valami ellentéte), és van olyan is, hogy Mindkettő, és van olyan is, hogy Egyiksem. Például:
- anyag, energia, fényhullám, vákuum,
- szeretet, gyűlölet, ambivalens érzés, érzéketlenség,
- emelkedő, lejtő, hegy, síkság.
Ez olyannyira igaz, hogy egy Valamit az anyagi világban nem tudunk önmagában előállítani, még akkor sem, ha nagyon akarjuk. Az Univerzum legapróbb építőelemei a kvarkok. Ebből épülnek fel a protonok és a neutronok, amikből majd atomok lesznek. A kvarkok párosával születnek. Egyetlen, magányos kvarkocska nem születik sosem.
A kvarkok elválaszthatatlanok. Ha az egyiket mégis el akarjuk különíteni a másiktól, és megpróbáljuk széthúzni őket, akkor a szétszakadás pillanatában egy újabb kvark-páros keletkezik, és az előző pár is sértetlenül megmarad. Eléggé hihetetlennek tűnik így első hallásra: nem létezik egyedülálló kvark!
Azok a világok, ahol csak a Valami és a Másvalami van, azok eléggé unalmasak és szürkék. Egy ilyen világban csak fehér és fekete, csak igen és nem létezik. Igazi „egybites” világ. Ha már van Mindkettő is a világban, akkor van már szürke szín is, de ez még mindig elég unalmas. Ha már olyan színalkotó is kerülhet bele, ami Egyiksem, akkor ez már egy elég színes dolog lehet. Három alapszínből már az összes színt ki lehet keverni, még a fehéret is. A fehér az abszolút semleges szín. Minden színkomponenst tartalmaz.
Ha érdekes és változatos dolgot akarunk csinálni, akkor jobb három komponensű rendszert csinálni, abban több a szépség és az izgalom. Nem véletlen, hogy a protonok és neutronok is három kvarkból állnak. A gének is háromkomponensű formációk. A szerelmi háromszögek is.
Még a logikában is ez a helyzet. Ha tudjuk, hogy a napi egyetlen buszjárat
- még nincs a megállóban,
- éppen a megállóban van,
- már nincs a megállóban,
(azaz három állapottal jelezhetjük a tényt), akkor pontosan tudjuk, mi a teendőnk (várni, felszállni vagy hazamenni, mert már elment a busz). Ha csak annyit tudhatnánk, hogy bent áll, vagy nem áll bent (kétállapotú jelzőrendszer), akkor az utóbbi esetben nem tudjuk mit csináljunk: várjunk vagy hazamenjünk?
De azért a kételemű dolgok is sok mindenre használhatók. Míg például a háromelemű kvarkok a protonokat és neutronokat, az elemi atom-komponenseket (hadronokat) alkotják, addig a kételemű kvarkok (mezonok) a hatást(erős kölcsönhatás) továbbítják a hadronok között.
Semlegesség
A semlegesség talán a legláthatóbb és számunkra a legfontosabb a Világmindenséget irányító dolgok közül. A semlegességet mondhatjuk egyformaságnak is, de mondhatjuk biztonságnak is. Az Univerzum fizikai törvényei mindent egyformára, mindent semlegesre akarnak „gyúrni”.
A sivatagi forróság és az éjszakai fagyok a sziklákból köveket, majd homokot képeznek, melynek szemcséi egyformák. A Földön a legnagyobb mennyiségű anyag a víz, mely semleges kémhatású. A nyáj, a csorda, az emberi társadalom általában kiközösíti azt az egyedet, aki másmilyen, tehát csak a hasonlókat, egyformákat fogadja el. Egy nagyon kis másmilyenséget megengedett. A hőmérséklet-különbségek is kiegyenlítődnek. A meleg lehűl, a hideg felmelegszik, mindkettő egyforma, langyos lesz. A langyos egy semleges hőmérséklet.
Ha van két veszekedő fél, és én semleges vagyok, akkor biztonságban vagyok. Ha a tömegben úgy viselkedem, mint mások, ha egyformák a tulajdonságaink, akkor nem figyel fel rám az ellenség, biztonságban vagyok. A gyík, a kaméleon és a fatörzs kinézete is egyforma, az állat tehát biztonságban van, ha nem üt el a környezetétől.
A világban az önmagában álló semlegesség nagyon ritka, nem is tudom, hogy létezik-e egyáltalán. Az Univerzum bevett szokása, hogy a semlegességet egy negatív és egy pozitív komponens összerakásával éri el. Egy ilyen dolog kívülről ugyanis semlegesnek látszik. Sőt, nem csak látszik, hanem semlegesen is viselkedik. Ilyen például a neutron, mely elektromosan semleges, de béta bomlás során pozitív protonná és negatív elektronná bomlik.
A demokrácia is ebbe a semlegesség/egyformaság kategóriába tartozik. A fizikai világban is „demokrácia” van. Azonos típusú dolgok azonos feltételek között azonos módon viselkednek. Még az élőlényekben is genetikailag kódolva van a „demokrácia érzékenység”, azonnal megérezzük, ha kirekesztenek bennünket, vagy rosszabbul bánnak velünk, mint a társainkkal.
Társkeresés
A fent említett „komponensek összerakása” nem is túl nagy feladat az Univerzum számára, ugyanis a világon minden dolog társakat keres. Különösen igaz ez akkor, ha valamiért védekezni kell egy külső fenyegetés ellen, vagy össze kell adni az erőket ahhoz, hogy valamit, például a létezéshez szükséges külső erőforrást meg lehessen szerezni vagy létre lehessen hozni.
A társaság összehozásához, azaz egy rendszer vagy szervezet létrehozásához energia kell, de ez az energia nem vész el: megmarad (kötési energia), a szervezet pedig könnyebben működtethető. Kevesebb erőforrás, kevesebb energia kell az együttes létezéshez, mint amennyire szükség lenne külön-külön.
A vegyületek, a család, a városok és falvak kialakulása mindezt jól példázza.
Energialeadás
A kő lezuhan, a hő sugárzódik, a meghajlított pálca kiegyenesedik, a sportoló versenyez – minden és mindenki le akarja adni felesleges energiáját. Sokszor az energialeadási kényszer a társkeresés legfontosabb oka. Energiát akarunk leadni és hatni akarunk másra, másokra.
Ennek a tulajdonságnak természetesen vannak komoly következményei. Egy semleges objektum a benne lévő negatív és pozitív komponensek eredőjeként kívülről semleges tulajdonságot mutat, de mint rendszer, tartalmaz kötési energiát, amit szívesen le is ad, ha alkalom kínálkozik rá. Ez sajnos azt jelenti, hogy egy semleges dolog eléggé instabil és gyorsan lebomlik. Elég egy jól megválasztott külső megosztó erő, vagy belülről érkező bomlasztó hatás, és a rendszer elemeire esik szét, a kötési energia, azaz a kötésre használt erőforrások felszabadulnak. A szándékosan bomlasztók pont ezekért az erőforrásokért teszik azt, amit tesznek. Amikor táplálkozunk, akkor mi is „bomlasztunk”.
Hatékonyság
Az evolúció egy erőforrásokért küzdő hatékonysági verseny. Az az egyed vagy csoport lesz a győztes, amelyik ugyanazt a feladatot kevesebb erőforrással, hatékonyabban oldja meg. Az nyer, amelyik kevesebb erőforrás (térfogat, idő, anyag, energia) felhasználásával képes alkalmazkodni és megfelelni a környezeti kihívásoknak.
Ehhez nagyon rendezetten kell viselkedni. Létre kell hozni olyan kreatív folyamatokat, mely ellenáll a környezet destruktív folyamataival. A rendezettség a fejlettség, a minőség mérőszáma.
A típusok megléte, a dolgok sokaságának együttes kezelhetősége, a gének, a másolás, a köznevek megléte– ezek mind a hatékonyság növelésének természetes eszközei. (A „személygépkocsi’ egy jármű típus. Elég erre a típusra hozni egyetlen, közös közlekedési szabályozást, nem kell külön-külön Audira, BMW-re, Cadillacre, Dáciára stb. speciális szabályrendszert írni.)
Hatalom
A létezéshez, az élet fenntartásához, a fejlődéshez tehát erőforrások kellenek, és annak az entitásnak a nagyobb a túlélési valószínűsége, akinek több rendezett erőforrása van. Ha az erőforrások a közvetlen környezetben elfogytak, akkor terjeszkedni kell, más területeket elfoglalni, és/vagy elvenni az erőforrásokat másoktól. A hatalom a létezés egyik természetes célja.
Önzés
Semmi sincs ingyen és mindennek van egy minimális költsége. Ha ügyeskedni próbálunk, és megkerülni a problémákat, akkor amit nyerünk esetleg a réven, azt elveszítjük a vámon. Az önzetlenség szép és értékes dolog, de az evolúcióban nincs érték, csak érdek. Altruizmus, önzetlenég elvileg létezik, de a tudomány az altruizmus eddig ismert összes esetéről kiderítette, hogy érdekből, az evolúciós verseny megnyerési valószínűségének növelése érdekében történt.
Jólét
Minden és mindenki a jólétet keresi. El akarja kerülni a rosszat, és meg akarja tapasztalni a jót. Jónak érezzük azt, ami a túlélésünket, a hatékonyságunkat segíti, és rossznak azt, ami ezt csökkenti. Genetikailag is így vagyunk beprogramozva. Sajnos, ez a jó csak „rövid távú jót” jelent.
Összefoglalás
Az Univerzumot tehát a következő törvények mozgatják:
- Dialektika
- Semlegesség
- Társkeresés
- Energialeadás
- Hatalom
- Önzés
- Jólét.
A fenti alaptörvényekből minden levezethető, ami a Százholdas Pagonyban és az Univerzumban előfordul.
Van még kérdésed, Micimackó?
Sas Tibor
2024.07.04.