Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a fenti kérdésre több, de egybehangzó válasz adható.
Fizikai magyarázat energiával
Nézzük például a pozitív és negatív elektromos töltések esetét. Mindkét töltés körül elektromos tér alakul ki. Az elektromos tér energiát tárol. Ha a két tér átfedi egymást (azaz közel vannak egymáshoz a töltések), akkor kevesebb energiája lesz az együttes térnek, mintha egymástól távol, külön-külön állnának.
Mint azt fizikából az iskolában tanultuk, minden magára hagyott rendszer energia-minimumra törekszik, ebből következik, hogy a két töltés közelíteni fog egymáshoz (ha ebben valami egyéb dolog meg nem akadályozza őket).
Ugyanígy viselkednek a mágnesesen pozitív és negatív tárgyak. Két mágnes látványosan és nagy erővel képes egymást vonzani. Ha kicsit távol vannak egymástól, akkor tehát vonzani tudják egymást, és munkát tudnak végezni – azaz képes a rendszer energiát leadni.
Evolúciós magyarázat semlegességgel és stabilitással
Nem csak az állatok és a növények, de minden evolúciós entitás (az atomi részecskéktől a galaxisokig és a társadalmakig) biztonságban akar lenni. Ennek legjobb módja a semlegesség. Ez az oka annak, hogy a víz a legelterjedtebb folyadék a világon, és mindenhol megtalálható. A savak, lúgok nem semlegesek, gyorsan reakcióba lépnek a környezetükkel, és átalakulnak, megsemmisülnek. Emberi, társadalmi konfliktusok esetén is általában a legjobb életben maradási stratégia a semlegesség.
A semlegesség megvalósításának a legjobb módja, ha egy pozitív és egy negatív, egymás ellen dolgozó objektum (erő, töltés, folyamat stb.) együttese hozza létre a semlegességet. Ez egy járulékos stabilitást is okoz, hiszen egy nem túl nagy negatív vagy pozitív külső befolyásolási kísérlet esetén a belső ellentétes erő képes visszaállítani az eredeti egyensúlyt. Ezt hívják dinamikus egyensúlynak.
Evolúciós magyarázat dialektikával
Az evolúcióban hosszú távon mindig a szintézis a legjobb (azaz leghatékonyabb, a fejlődést lehetővé tévő) megoldás. Jelen esetben a pozitív a tézis, a negatív az antitézis és a semleges a szintézis.
Egyformaság
Az egyformaság a semlegesség és stabilitás témához tartozik. A külső fenyegetések és veszélyek egy entitás számára kisebbek, ha saját maga pont olyan, mint a csoport többi tagja. A belső elfogadottsága is nagyobb egy entitásnak, ha a többiekhez hasonlít, és nem egy „fekete bárány”.
A természet is mindig gömböt formál, erodálja a csúcsokat és éleket, legömbölyít. Egy gömbfelszín minden pontja teljesen egyforma. Az erózió nem talál benne „fogódzót”.
Belső stabilitás
Belülről nézve, egy konkrét, határozott polaritással rendelkező objektum (például proton) mindig stabilabb, mint egy semleges, neutrális objektum (például neutron). A semleges objektumban, amiben pozitív és negatív objektumok és kötő objektumok is vannak, könnyen előfordulhat a külső megosztó hatásra bekövetkező belső polarizáció (dipólus keletkezik), nagyobb erő esetén a belső kötés felszakad, a kötési energia is felszabadul, és pozitív és negatív objektumok keletkeznek a semlegesből (például radioaktív bomlások).
A több pozitív objektumot tartalmazó rendszert a semleges objektumot stabilizálják, mert a pozitívok egymást taszítják, de a neutrális objektumok a ragasztó szerepét játsszák.
Az atommagban a protonokat erős kölcsönhatások (vonzás) tartják össze, melyek ellen hat a protonok közti gyengébb elektromos taszító hatás. Túl sok proton esetén a vonzóerő már nem elég az atommag összetartásához, nincs is ezért a természetben 92-es rendszámú uránnál több protont tartalmazó, nagyobb elem. A tudósok úgy gondolják, az elvi maximum egy olyan atommag, melyben 250 proton és neutron van összesen. (Egy elem izotópjai azok az elemek, melyek atommagjában ugyanannyi a proton, de a neutronok száma különböző.)
Összefoglalás
A fent leírt strukturális viselkedés nem csak a részecskék világában, hanem az evolúció magasabb szintjein (állat és növényvilág, emberi társadalom) is igaz.
Sas Tibor
2024.08.10.