A memo a megnevezhető dolgok információs reprezentánsa a mentális modellben. A memók mentális entitássá majd mentális mintává szerveződhetnek.
Mi a memo?
Az ember nem közvetlenül a valóságot érzékeli és kezeli, hanem a valóságról kialakított belső modelljét. Ebben a mentális modellben különböző mentális objektumok jelennek meg: emlékek, fogalmak, érzések, érzelmek, szabályok, hitek, célok, tervek és magyarázatok. Az evomatikában ezeket a mentális objektumokat memóknak (Mental Model Object) nevezzük.
A memo tehát a mentális világ alapvető építőeleme. Ugyanazt a szerepet tölti be a mentális térben, mint az objektum a fizikai világban vagy az élőlény a biológiai világban. Egy memo lehet egy egyszerű benyomás, például egy tegnapi beszélgetés emléke, de lehet egy bonyolult tudományos elmélet vagy akár egy egész világnézet is.
A memók folyamatosan keletkeznek, módosulnak és eltűnnek. Minden érzékszervi tapasztalat, minden tanulási folyamat és minden kommunikáció új memókat hoz létre. A legtöbb közülük rövid életű, jelentéktelen és hamar feledésbe merül. Néhány azonban képes fennmaradni és fejlődni.
A mentális szelekció
A mentális világban ugyanúgy evolúció zajlik, mint a biológiai világban. Az új memók nem automatikusan maradnak fenn. Versenyezniük kell a már létező memókkal a figyelemért, a memóriakapacitásért, a döntések befolyásolásáért és végső soron a viselkedés irányításáért.
A mentális evolúció elsődleges színtere nem a társadalom, hanem az egyetlen ember agya.
Amikor egy új gondolat megjelenik, először nem más emberek gondolataival versenyez, hanem az adott ember fejében már jelen lévő több millió memo egyikeként próbál helyet találni magának. Kapcsolatokat alakít ki más memókkal, megerősítéseket keres, asszociációkat épít, és igyekszik minél több mentális folyamat részévé válni.
A sikeres memók fokozatosan „befészkelik” magukat a mentális tér különböző részeibe. Megjelennek az emlékekben, kapcsolódnak érzelmekhez, összekapcsolódnak célokkal és döntési szabályokkal. Minél több helyen vannak jelen, és minél többet vannak használatban, annál stabilabbá válnak.
Bizonyos értelemben a memók ugyanúgy kolonizálják a mentális teret, ahogyan az élőlények kolonizálják a fizikai környezetet.
A memo mint sűrített idő
A memo legfontosabb tulajdonsága nem az információtartalma, hanem az eredete.
Egy sikeres memo mindig korábbi tapasztalatok, próbálkozások, hibák, szelekciós folyamatok és tanulási ciklusok eredménye. Amikor egy gyermek megtanulja, hogy a tűz megégeti a kezét, akkor nem egyszerűen egy tényt tárol el. Egy tapasztalat eredménye válik memóvá. Amikor egy diák megtanulja a Pitagorasz-tételt, akkor több ezer év matematikai fejlődésének eredményét veszi át. Amikor valaki elsajátítja az anyanyelvét, akkor generációk hosszú során keresztül kialakult kulturális mintákat örököl.
A memo ezért nem egyszerű információ, hanem sűrített tapasztalat és sűrített fejlődés.
A mentális evolúció egyik legfontosabb következménye, hogy a tudatnak nem kell minden problémát újra megoldania. A korábbi tapasztalatok memók formájában fennmaradnak, és az új generációk vagy akár ugyanazon ember későbbi döntései ezekre épülhetnek.
A születés ezért mentális szempontból sem teljes reset. Az ember genetikai, kulturális és nyelvi minták hatalmas rendszerébe születik bele. A fejlődés nem újrakezdődik, hanem folytatódik.
A memo-entitások kialakulása
Az igazán sikeres memók ritkán maradnak önállóak. Hasonló vagy egymást támogató memókkal összekapcsolódnak, és nagyobb rendszereket alkotnak.
Amikor a memók stabil kapcsolatokat alakítanak ki egymással, mentális entitások jönnek létre.
Egy vallás, politikai ideológia, tudományos elmélet vagy személyes világnézet valójában nem egyetlen memo, hanem egymást támogató memók összetett rendszere. Az ilyen rendszerek már sok szempontból ugyanúgy viselkednek, mint az evolúció más színterein megfigyelhető entitások.
Van saját identitásuk. Törekednek a fennmaradásra. Védik saját koherenciájukat. Kiszűrik az ellentmondó memókat. Új memókat próbálnak integrálni önmagukba. Hatást gyakorolnak a környezetükre, vagyis a tudat többi részére.
A memo entitás struktúrája
A struktúra: részrendszerekből való összetétel. A memo-entitásokban felismerhető a 4C szerkezet is.
Van tartalom alrendszerük (Content), mely a konkrét állításokat és emlékeket, azaz a tartalmi elemeket tartalmazza és kezeli.
Van kontroll alrendszerük, (Control), mely az entitás térbeli és időbeli viselkedését vezérli.
Van konténer alrendszerük (Container), vagyis az a fogalmi keret és szelekciós mechanizmus, amelyben a tartalmi elemek értelmezhetők.
Van replikációs alrendszerük(Continuation), amely lehetővé teszi a továbbadásukat, terjedésüket és fennmaradásukat.
A memo entitás lét-folyamatai
A GEA szempontjából a memo-entitások ugyanúgy viselkednek, mint más evolúciós entitások: fennmaradásra törekednek, növelni próbálják saját stabilitásukat, és olyan mentális szituációkat alakítanak ki, amelyek elősegítik hatékonyságukat, további létezésüket és terjedésüket.
A mentális minta evolúciós szerepe
A mentális szelekció végső eredménye a mentális minta. A mentális minta olyan memo objektum vagy memo-entitás, amely hosszú időn keresztül fennmaradt, számos szelekciós cikluson ment keresztül, bizonyította életképességét, és reprodukálhatóvá vált különböző tudatokban.
Egy probléma megoldására, egy funkció vagy igény-kielégítésére szükséges Utility Object – tel szemben két fontos igény merül fel (lásd dualitás elve):
- Gyorsan álljon rendelkezésre (biztonsági és stabilitás okokból), és
- Hatékony megoldás legyen.
A kész evolúciós minta- ha a funkcióját el tudja látni – mindkét igényt kielégíti. Azonnal rendelkezésre áll, és nem kell új megoldást létrehozni, ami a legdrágább evolúciós megoldás lenne.
Egy átlagos környezetben egy átlagos feladat megoldásakor az innovatív módszerek, eszközök aránya nagy esetmennyiség esetén a nullához közelít. (Hasonlóan a természetes számok közti prímszám-arányhoz, ami 1/ln(n) – melynek értéke nagy n esetén közelít a nullához).
Egy entitás sorsát döntő mértékben meghatározza a rendelkezésére álló evolúciós minták mennyisége.
Ahogyan a genetikai minta több milliárd év biológiai fejlődésének eredménye, úgy a sikeres mentális minták is hosszú mentális evolúció eredményeként jönnek létre. Azonnal felhasználható és nagy valószínűséggel túlélést jelentő probléma-megoldások. A kiválasztás, másolás, alkalmazás nagyon hatékony és gyors, relatíve kis erőforrásigényű megoldás, az innováció erőforrás-igénye ennél nagyságrendekkel nagyobb.
A mentális világ valódi értékei ezért nem maguk a gondolatok, hanem azok a mentális minták, amelyekben a korábbi tapasztalatok, tanulási folyamatok és szelekciós eredmények konzerválódtak.
A mentális minta a mentális evolúció sűrített ideje, sűrített erőforrása..