Minden objektum, élőlény, szervezet vagy társadalom folyamatosan hat más rendszerekre, miközben maga is más rendszerek hatása alatt áll.
Bevezetés
A világban semmi sem létezik teljes elszigeteltségben. Minden objektum, élőlény, szervezet vagy társadalom folyamatosan hat más rendszerekre, miközben maga is más rendszerek hatása alatt áll. Az evolúció nem csupán az objektumok fejlődéséről szól, hanem a hatások terjedéséről is.
A hagyományos fizika a hatások terjedését elektromos, mágneses, gravitációs vagy hullámjelenségekkel írja le. Az evomatika ennél általánosabb megközelítést alkalmaz. A hatás fogalmát nem köti egyetlen fizikai jelenséghez, hanem minden olyan változás közös alapjaként kezeli, amely egy rendszer állapotát módosítani képes.
A kérdés tehát nem az, hogy létezik-e hatás, hanem az, hogyan terjed.
A hatás fogalma
Az evomatikában a hatás az a képesség, amely egy objektum állapotát képes megváltoztatni. A hatás nagyságát a mennyiség és a minőség együttesen határozza meg:
Hatás = Mennyiség × Minőség
A mennyiség megmutatja, mennyi, hány darab erőforrás áll rendelkezésre, a minőség pedig azt, hogy az adott erőforrás milyen mértékben szervezett és mennyire képes célzott változást előidézni.
Ugyanakkora erőforrásmennyiség nagyon eltérő hatást válthat ki attól függően, hogy mennyire rendezett vagy szervezett formában jelenik meg.
A hatás nem azonos az erőforrással
Az evolúcióban gyakori tévedés az erőforrás és a hatás összekeverése. Egy tonna szén nagy mennyiségű erőforrást jelent, de önmagában kevés hatást fejt ki. Egy modern számítógép viszont viszonylag kevés anyagot tartalmaz, mégis rendkívül nagy hatást képes kifejteni.
Az evolúció egyik alapvető iránya éppen az, hogy ugyanakkora erőforrásból egyre nagyobb hatást hozzon létre a szervezettség növelésével.
A hatások terjedésének korlátai
A fizikában a fénysebesség nem véletlenül véges.
A Maxwell-egyenletek szerint a fény sebessége a vákuum permittivitásától és permeabilitásától függ:
c = 1 / √(μ₀ε₀)
A permittivitás és a permeabilitás a közeg tehetetlenségeit fejezi ki. Az evomatika ezt általánosítja.
Minden rendszer rendelkezik:
- mennyiségi tehetetlenséggel,
- minőségi tehetetlenséggel.
Ebből következik, hogy semmilyen hatás nem képes azonnal átalakítani egy rendszert. Minden változás időt igényel. Egy vállalatot, társadalmat vagy kultúrát sem lehet egy pillanat alatt átalakítani, ugyanúgy, ahogy egy nagy lendületű fizikai test sem állítható meg azonnal.
A hatás terjedésének négy útja
Az evolúciós rendszerekben a hatások többféle módon terjedhetnek.
Téridő-megosztás
Amikor két entitás közös működési térben és időrendszerben létezik.
Például:
- családtagok,
- munkatársak,
- egy szervezet tagjai.
A közelség növeli a kölcsönhatások valószínűségét.
Anyagi erőforrás-megosztás
Amikor több entitás ugyanabból az anyagi vagy energia-erőforráskészletből működik.
Például:
- közös piac,
- közös energiaforrás,
- közös költségvetés.
Ilyenkor az egyik szereplő döntése közvetlenül befolyásolja a többiek lehetőségeit.
Információ-megosztás
Amikor az egyik rendszer állapotmintája vagy eljárás-mintája, módszere átkerül egy másik rendszerbe.
Például:
- tanulás,
- kommunikáció,
- utánzás,
- oktatás.
Az információ terjesztése az evolúció egyik legerősebb gyorsító mechanizmusa.
A koherencia szerepe
Nem minden hatás jut át azonos hatékonysággal. Két rendszer között létezik egy csatolási tényező, az evomatikában ezt koherenciának nevezzük.
Ha a koherencia:
- nulla, a hatás nem jut át,
- maximális, a hatás teljes egészében átjut.
A koherencia magában foglalja:
- a kompatibilitást,
- a közös nyelvet,
- a közös kultúrát,
- a közös célokat,
- az időzítést.
Ezért fordulhat elő, hogy ugyanaz az információ az egyik emberre óriási hatást gyakorol, a másikra pedig semmilyet.
A hálózati disztribúciós hatás
Az evolúció egyik legfontosabb jelensége a hálózati hatás. Egyetlen kapcsolat viszonylag kis hatást jelent, Sok kapcsolat viszont képes exponenciálisan megnövelni a hatások terjedésének sebességét. A hálózat nem egyszerűen összekapcsolja az entitásokat, hanem felerősíti a hatásokat.
Egy egyszerű példa
Ha egy ember ismer egy információt, akkor egyetlen helyen létezik. Ha tíz ember ismeri, akkor tíz helyen. Ha egymillió ember ismeri, akkor a minta már rendkívül stabil is lesz. Ezért maradnak fenn nyelvek, kultúrák, vallások, technológiák.
A hálózat nemcsak terjeszti a mintát, hanem meg is védi azt a kihalástól.
A hálózat mint evolúciós gyorsító
A modern emberi civilizáció fejlődésének legfontosabb oka nem a nagyobb agy vagy a nagyobb fizikai erő. A valódi ok a hálózat. Az emberiség egyre több közlekedési, kereskedelmi, kommunikációs kapcsolatot épített ki.
Minden új kapcsolat növeli a hatások terjedésének sebességét. Ezért fejlődik gyorsabban egy sűrűn kapcsolt társadalom, mint egy elszigetelt közösség.
A minták terjedése
Az evolúció valójában nem objektumok, hanem minták terjedése. A gén egy minta, a tudás egy minta, a technológia egy minta és a kultúra is egy minta.
A sikeres minták képesek gyorsan terjedni a hálózatokon keresztül, a sikertelen minták fokozatosan eltűnnek.
Összegzés
Az evolúció lényegében a hatások terjedésének története. A rendszerek közötti kapcsolatok lehetővé teszik az erőforrások, energiák és információk áramlását. A hatások terjedési sebességét a rendszer tehetetlensége, a koherencia és a hálózat szerkezete határozza meg.
Az evolúció hosszú távú iránya a hatások egyre gyorsabb, egyre távolabbi és egyre hatékonyabb terjesztése. A fizikai világban ezt a Maxwell-egyenletek írják le, az evomatikában a Működési egyenletek. Az élővilágban, a társadalomban és a kultúrában ugyanez a folyamat jelenik meg az információk, technológiák és viselkedési minták terjedésében.
Az evolúció nem más, mint a hatások terjedésének és szerveződésének folyamata egy egyre összetettebb hálózatban.