A Generális Entitás Algoritmus az, ami az entitás perzisztens létét egy adott környezetben lehetővé teszi és meghatározza. Biztonságra és hatékonyságra optimalizál.
(A leírásban a továbbiakban megszemélyesítést alkalmazunk.)
Bevezetés
Az evolúció tulajdonképpen két folyamat együttes hatásaként jön létre:
- a környezet szelekciós folyamata (MuSIC) és
- az entitás alkalmazkodási folyamata (GEA)
közös eredményeként.
Mi a GEA
A GEA az az általános evolúciós algoritmus, amely szerint minden entitás úgy viselkedik, mintha a pozitív affekciót kiváltó, kisebb kényszert jelentő, de biztonságos állapotok felé törekedne, mert csak ezek teszik lehetővé a fennmaradást.
Hogyan működik a GEA?
Egy átlagos entitás sosem akarja magát rosszul érezni, sőt, ha lehet, mindig jól akarja érezni magát. Ehhez szüksége van a következőkre:
- Definiálás: Definiálja magának, hogy mi a jó és mi a rossz.
- Érzékelés: Érzékelje a saját maga és a környezete állapotát.
- Értékelés: Állapítsa meg minden dologról, hogy az számára jó vagy rossz.
- Döntés: Az értékelések alapján döntenie kell a reakcióról.
- Viselkedés (reakció): Viselkedjen úgy, hogy jobban érezze magát.
- Visszacsatolás: Térjen vissza a 1. pontra.
Definiálás
Az entitás működését minden jelenséggel és állapottal kapcsolatban affektív értékelés kíséri. Az értékelés a TASK dialektika szerinti:
- Negatív: rossz
- Pozitív: jó
- Ambivalens: mindkettő
- Közömbös: egyik sem
Az affektív értékelés általában a legerősebb, legnagyobb súlyú döntési tényező egy értékelési folyamatban. Humán evolúcióban az azt jelenti, hogy az érzelem általában fontosabb tényező az értelemnél (effektív értékelés).
Sok szempontból, sok kategória mentén értékel egy entitás, így a jelenségek értékelésének halmaza egy valencia-rendszert (értékrendet) jelent.
Egy entitás összesített értékelését befolyásolja a többi entitás értékelése is.
Evolúciós értékrendszer
Ember esetén sokféle értékrendszer állítható fel. Olyan, amelyikben például a fő szempontok (a valencia-paraméterek) egyike lehet a jóság, becsületesség, önzetlenség, őszinteség, erkölcsösség – vagy éppen a siker, a gazdagodás a hatalom vagy az agresszió.
Evolúciós szempontjából a két legfontosabb szempont (egymás duálisai):
- Biztonság
- Hatékonyság
Ezen két szempont együttese az életképesség vagy túlélő képesség (viability).
Csoportos entitásnál ez mindig alapvető, átlagos és általános, ez tekinthető normálisnak. Egyének esetén néha előfordul ettől eltérő deviáns viselkedés.
Affektív értékelés
- Negatív affekciót vált ki minden olyan jelenség, amely veszteséget okoz, csökkenti az erőforrás-felhasználás hatékonyságát, vagy csökkenti a biztonságot és a túlélés valószínűségét.
- Pozitív affekciót vált ki minden olyan jelenség, amely csökkenti a veszélyt, mérsékli a veszteséget, vagy növeli a fennmaradás esélyét.
Az affekció egységes fogalom:
- fizikai szinten erőként, potenciálként, kényszerként jelenik meg,
- biológiai szinten taszítás-vonzódás motivációként,
- humán szinten érzelemként
jelenik meg.
Az affektív érték nagyságával arányos a hatás, a változtató erő, a viselkedés intenzitása.
Az értékelés orientáció, azaz hatókör függő. Hosszú távon lehet valami rossz, ami rövid távon jó.
Az affektív értékelés nem erkölcsi és nem tudati kategória, hanem automatikus, öntudatlan jelzés arról, hogy egy állapotváltozás mennyire „költséges” vagy „nyereséges” az entitás számára. Az entitás ezt jó-rossz-ambivalens-közömbös érzésként éli meg, mely érzés befolyásolja a cselekedeteit.
Fizikai entitások esetén csak affektív értékelés létezik.