A dualitás elve szerint minden hatás egyszerre rendelkezik mennyiségi és minőségi, vagyis statikus/extenzív és dinamikus/intenzív komponenssel. A két komponens egymásba alakítható, egymást helyettesítheti, és együttesen határozza meg a létrejövő hatást.
Bevezetés
A világ jelenségeit gyakran különálló tulajdonságokként szemléljük. Beszélünk mennyiségről és minőségről, anyagról és információról, statikus és dinamikus rendszerekről. Az evomatika szerint azonban ezek a fogalmak nem egymástól független jelenségek, hanem ugyanazon valóság különböző megjelenési formái.
Ezt nevezzük a dualitás elvének.
A dualitás elve szerint a világban megjelenő hatások két egymással komplementer komponensből épülnek fel: mennyiségből és minőségből. A kettő nem választható szét teljesen, mert ugyanazon hatás két különböző manifesztációját képviselik.
Egy egyszerű példa
Képzeljünk el több azonos méretű súlyt. Külső méretük megegyezik, de tömegük eltérő:
1 kg, 2 kg, 5 kg, 10 kg, 20 kg és 50 kg.
A térfogatuk azonos, mégis más hatást fejtenek ki. A különbség oka az, hogy a nagyobb tömegű súlyban ugyanakkora térfogatba több anyag, vagyis nagyobb hatáskoncentráció került. A nehezebb súly ugyanazon térfogatra nagyobb hatást hordoz.
Ha 100 kilogrammnyi terhet szeretnénk létrehozni, akkor ezt megtehetjük:
- száz darab 1 kg-os súllyal,
- tíz darab 10 kg-os súllyal,
- két darab 50 kg-os súllyal.
A létrehozott hatás ugyanaz, a megvalósítás módja azonban eltér. Az egyik megoldás mennyiségi, a másik minőségi dominanciájú.
A mennyiség és a minőség definíciója
Az evomatikában a mennyiség a hatás kiterjedését, a minőség pedig a hatás koncentrációját jelenti.
A mennyiség a statikus oldal, a minőség a dinamikus oldal. A mennyiség a készlet, a minőség a fluxus. A mennyiség a hordozó, a minőség a hordozott hatás intenzitása. A két fogalom csak együtt értelmezhető.
Önmagában sem a mennyiségnek, sem a minőségnek nincs jelentése. Jelentésük kizárólag a másik komponenshez viszonyítva létezik.
A mennyiség–minőség hatás-extent
Az evomatikában a mennyiség és a minőség együtt egy önálló hatás-extentet alkot.
A mennyiség–minőség sík két tengelye:
- Y tengely: Mennyiség (Statikus/Extenzív)
- X tengely: Minőség (Dinamikus/Intenzív)
A két tengely ugyanazon hatás két eltérő megjelenési formáját írja le. A mennyiségi tengely a statikus megvalósulások világa, a minőségi tengely a dinamikus megvalósulások világa.
A két szélső állapot között végtelen számú átmenet létezhet.
A hatás hiperbolája
A hatásmennyiség alapegyenlete:
H = M × Q
ahol:
- H = hatás
- M = mennyiség
- Q = minőség
Ha a hatás állandó, akkor:
Q = H / M
Ez matematikailag hiperbolát ír le. A hiperbola minden pontja ugyanazt a hatást képviseli. A különbség csupán a megvalósítás módjában van. Sok mennyiség és kevés minőség ugyanazt az eredményt adhatja, mint kevés mennyiség és nagy minőség.
A fejlődési drift
Az evolúció egyik legáltalánosabb iránya a mennyiségi megoldásoktól a minőségi megoldások felé mutat. A statikus elemek gyengeségét a dinamukus megoldással egyensúlyozzák.
A primitív rendszerek általában sok erőforrással, nagy redundanciával és egyszerű működéssel dolgoznak. A fejlettebb rendszerek ugyanazt a hatást egyre kisebb ráfordítással és egyre nagyobb szervezettséggel érik el.
A fejlődés ezért nem pusztán növekedés, hanem a fejlődés hatáskoncentráció.
Példák
Fizikai példák
A kőbalta és az acélkés hasonló funkciót lát el, az acélkés azonban kisebb tömeg mellett nagyobb hatást képes kifejteni.
A gőzgép és a modern turbina szintén ugyanazon fejlődési sorozat két pontja. A modern rendszer kevesebb anyaggal és kisebb energiafelhasználással nagyobb teljesítményt állít elő.
Biológiai példák
A baktériumok gyakran mennyiséggel oldják meg a túlélést, hatalmas populációkat hoznak létre.
A magasabb rendű élőlények egyre több szabályozást, információt és specializációt alkalmaznak.
A hangsúly fokozatosan a mennyiségről a minőségre helyeződik át.
Mentális példák
Egy kezdő ember sok próbálkozással old meg egy problémát.
A szakértő ugyanazt a problémát néhány gondolati lépésben képes kezelni.
A létrejött hatás hasonló. A szükséges mentális mennyiség (a memók száma) azonban jelentősen csökken, miközben a minőség növekszik.
A dualitás elve
A dualitás elve szerint minden hatás egyszerre rendelkezik mennyiségi és minőségi, vagyis statikus/extenzív és dinamikus/intenzív komponenssel.
A két komponens egymásba alakítható, egymást helyettesítheti, és együttesen határozza meg a létrejövő hatást. A fejlődés általános iránya a mennyiségi megoldásoktól a minőségi megoldások felé mutat.
Az evolúció története ezért felfogható úgy is, mint a hatás egyre nagyobb koncentrációjának története. Másképpen fogalmazva:
A fejlődés során ugyanakkora vagy nagyobb hatás egyre kisebb mennyiségben és egyre nagyobb minőségben testesül meg.